A mind gyorsabb és biztonságosabb közösségi szállítás a 60-as években egyre inkább előtérben került. Ekkor Európában még nem erősödött meg a légi utasszállítás, és az USA-ban is csak bontogatta a szárnyait. A Britt kormány az 1950-es évek második felében tette le voksát egy az országot átszelő autópálya építése mellett. Ennek keretében az első ilyen jellegű 2x3 sávos M1-es jelzésű autópályát 1959 novemberében-ben adták át a forgalomnak, amely London és Birmingham között hivatott biztosította a "nagy-sebességű" forgalmat.
Britannia útjait róva (www.flickr.com)
Még ugyanebben az évben a BMMO gyár egy új gyors autópályára tervezett modellel rukkolt ki. Ez az éppen csak gyártásba került, féléve szolgálatban lévő C5 modell áttervezett CM5 és CM5T változata volt. A különbségek nem csak külsőleg voltak jelentősek, hanem szerkezetileg is, ugyanis ezen az autópályán volt először "No Speed Limit" azaz eltörölt sebesség az autóbuszokra, aminek kihasználásához át kellett tervezni a meglévő C5 típusokat.
A Midland Red logója (www.britishmodelbuses.com)
CM5T típus egy 80-as évekbeli busztalálkozón (www.britishmodelbuses.com)
Ennek keretében első körben egy még befejezetlen C5-s példányt (Nr.4801 rendszám 801HHA) átépítettek a gyár mérnökei. A 8028cm3-is motorját ellátták CAV turbófeltöltővel, megnövelve ezzel teljesítményét 37LE-nyi extrával, megerősítették a differenciál műveit, futóműveket és ötsebességes félautomata sebességváltót kapott a standard négysebességes helyett.
Az első C5MT modellek, útra készen (www.geoffbannister.com)
A sikeres teszteken az autóbusz tartósan elérte és tartotta a 85mph(136km/h)-s sebességet. Ez a sebesség mindenkit lenyűgözött, ugyanis akkoriban egy átlagos autó végsebessége 70mph(112km/h), míg egy buszra az addigi sebességkorlátozás 30mph(48km/h) volt. Végül a busz gazdaságos utazósebességét 76mph(122km/h)-ban állapították meg, mivel ennél a sebességnél volt a leggazdaságosabb az üzemanyag fogyasztása.
Tesztelés alatt az új CM5 prototípusa (www.flickr.com)
A tesztek után az M1-es autópálya 1959 november 22-i ünnepélyes megnyitójára már elkészült a flotta első kilenc busza (Nr.4802–4810 rendszám 802–810HHA). A hivatalos típusjelzése ezeknek a modelleknek a felszereltségüktől függően CM5 és CM5T lett. A két típus között a különbség az volt, hogy a CM5T-ben hátul elhelyeztek egy WC-t, ami miatt 34-re csökkent az ülések száma.
Ezzel az új szolgáltatással és buszokkal új fejezet nyílt a Brit közlekedés képzeletbeli kódexében, ugyanis a korábbi "hagyományos" (vonat+busz) közlekedéssel 23órára volt szükség ennek az útnak a megtételéhez. Az új buszokkal ez a távolság átlagosan 2,5-3óra alatt volt teljesíthető. A buszok menetideje elméletileg 2óra 55perc volt.
Indulásra készen (www.britishmodelbuses.com)
Ezzel az új szolgáltatással és buszokkal új fejezet nyílt a Brit közlekedés képzeletbeli kódexében, ugyanis a korábbi "hagyományos" (vonat+busz) közlekedéssel 23órára volt szükség ennek az útnak a megtételéhez. Az új buszokkal ez a távolság átlagosan 2,5-3óra alatt volt teljesíthető. A buszok menetideje elméletileg 2óra 55perc volt.
A nagyfokú érdeklődés és sikeres járatokon felbuzdulva a BMMO kiterjesztette szolgáltatását az időközben átadott egyéb autópályákra is pld. a Coventry - London. Akkoriban vonalanként 8-8 autóbusz volt forgalomban, ez azt jelentette, hogy minden nap három járatuk mindkét irányba, ami akkoriban a napi egy vonathoz képest rendkívüli előrelépés volt.
Robog a CM5T az M1-esen a végállomás felé (www.geoffbannister.com)
Érkezés a Victoriához - London (www.geoffbannister.com)
A Motorway Express szolgáltatás beindítása nagymértékben befolyásolta a BMMO cég sikerét ebben az időszakban, mely a későbbiekben nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a CM6T és a későbbi típusok megjelenhessen Nagy-Britannia autópályáin.
Corgi Toys - 1120 Midland Red Motorway Express Coach
Mindezek után vegyük górcső alá, a Corgi Midland Red Motorway Express Coach modelljét ami az eredeti megjelenése után cirka 14 hónappal 1961-ben jelent meg. Az akkortájt kiadott modellek közül ez rendelkezett először kidolgozott alvázzal, illetve ez volt az első busz ami a "normál" Corgi Toys szériában megjelent. Utána csak a 468 Routemaster Bus különböző színű változatait adták ki évekkel később a hagyományos szériában.
Az hogy nem jelent meg több busz a Corgi köntösében az számomra érthetetlen, hiszen egyrészről számos omnibusz, troli és busz járta akkoriban Nagy-Britannia útjait, másrészről pedig ezeket nem lett volna nagy dolog többféle festéssel kiadni. Nem tudni miért döntöttek a Mettoy-nál, hogy hanyagolják ezt a járműtípust, talán a licensz miatt, ki tudja. Végeredményben ezzel a lépésükkel egy gyűjtői szemmel nézve elég ritka modellt sikerült piacra dobni, ami manapság elég keresett, annak dacára is, hogy nem illeszkedik egyik sorozatba sem, magányos a korabeli autók között. Egyébként később a Corgi Classics és Omnibus Seriesben a 2000-es években szinte mindegyik busztípust kiadták, igyekezve a piacon ezt az űrt kitölteni. Ezek után térjünk vissza az első Corgi buszhoz és vesézzük ki a busz negatívumait és pozitívumait.
Az első megjelenése számomra nagyon pozitív. Jól átvett negatív és pozitív panelvonalak, jó matricák, jól megtervezett karosszéria és alváz. Amint már a bevezetőben említettem ez volt az első járművek egyike ami rendelkezett kidolgozott alvázzal. Összességében jó karakteres megjelenése van.
Második ránézésre maga a busz elég kicsinek tűnik, mivel csak 1:60-as méretarányú (a későbbi Routemaster buszok szintén ebbe a méretarányba készültek), ami nem passzol az akkoriban kiadott 1:43 1:50 méretarányú autókhoz.
Önmagában nézve viszont semmi negatívumot nem tudok róla elmondani. Jól megjelenítették az első szélvédő vízszintesen megtört kialakítását, erre nem lehet panaszunk. Benézve a belsejébe mindent a helyén találunk, a korabeli kidolgozásnak megfelelően.
Tehát senki se keressen fullosan kidolgozott belsőt, egyedül a székek, a hátsó rész, WC, első lépcső és a vezető ülés van leegyszerűsítetten megjelenítve. De ez szerintem betudható a korabeli trendnek és a valóságos és a modell megjelenése közötti rövid időnek is.
Az alváz a felső részhez nem szegeccsel, hanem elöl-hátul 2-2 kis nyelvel kapcsolódik. Az alvázon számos feliratot láthatunk, közöttük a rugózás szabadalmi számát és a Midland Red logóját is. Ehhez az alvázhoz csatlakozik két rugós szerkezettel az első és hátsó tengely, melyen a korábban pld. a Land Rover terepjárón is látható B10a/Y12 gumi.
Egy nosztalgiajárat napjainkban is üzemel. (transport-illustrated.blogspot.com)
Corgi Toys - 1120 Midland Red Motorway Express Coach
Mindezek után vegyük górcső alá, a Corgi Midland Red Motorway Express Coach modelljét ami az eredeti megjelenése után cirka 14 hónappal 1961-ben jelent meg. Az akkortájt kiadott modellek közül ez rendelkezett először kidolgozott alvázzal, illetve ez volt az első busz ami a "normál" Corgi Toys szériában megjelent. Utána csak a 468 Routemaster Bus különböző színű változatait adták ki évekkel később a hagyományos szériában.
Corgi Midland Red Motorway Express Coach (vectis.co.uk)
Az hogy nem jelent meg több busz a Corgi köntösében az számomra érthetetlen, hiszen egyrészről számos omnibusz, troli és busz járta akkoriban Nagy-Britannia útjait, másrészről pedig ezeket nem lett volna nagy dolog többféle festéssel kiadni. Nem tudni miért döntöttek a Mettoy-nál, hogy hanyagolják ezt a járműtípust, talán a licensz miatt, ki tudja. Végeredményben ezzel a lépésükkel egy gyűjtői szemmel nézve elég ritka modellt sikerült piacra dobni, ami manapság elég keresett, annak dacára is, hogy nem illeszkedik egyik sorozatba sem, magányos a korabeli autók között. Egyébként később a Corgi Classics és Omnibus Seriesben a 2000-es években szinte mindegyik busztípust kiadták, igyekezve a piacon ezt az űrt kitölteni. Ezek után térjünk vissza az első Corgi buszhoz és vesézzük ki a busz negatívumait és pozitívumait.
Original Omnibus Series 2010 (corgi.co.uk)
Az első megjelenése számomra nagyon pozitív. Jól átvett negatív és pozitív panelvonalak, jó matricák, jól megtervezett karosszéria és alváz. Amint már a bevezetőben említettem ez volt az első járművek egyike ami rendelkezett kidolgozott alvázzal. Összességében jó karakteres megjelenése van.
A kevés alkatrész ellenére is jól néz ki a buszunk. (saját kép)
Második ránézésre maga a busz elég kicsinek tűnik, mivel csak 1:60-as méretarányú (a későbbi Routemaster buszok szintén ebbe a méretarányba készültek), ami nem passzol az akkoriban kiadott 1:43 1:50 méretarányú autókhoz.
A matricázás elsőrangú, főleg a Midland Red logja a busz közepén (saját kép)
Önmagában nézve viszont semmi negatívumot nem tudok róla elmondani. Jól megjelenítették az első szélvédő vízszintesen megtört kialakítását, erre nem lehet panaszunk. Benézve a belsejébe mindent a helyén találunk, a korabeli kidolgozásnak megfelelően.
Vezetőülés és a karakteres első szélvédő (saját kép)
Tehát senki se keressen fullosan kidolgozott belsőt, egyedül a székek, a hátsó rész, WC, első lépcső és a vezető ülés van leegyszerűsítetten megjelenítve. De ez szerintem betudható a korabeli trendnek és a valóságos és a modell megjelenése közötti rövid időnek is.
Első-hátsó fertály. Érdekes, hogy a hátsó ajtó a jobb oldalra nyílik. (saját kép)
Az alváz a felső részhez nem szegeccsel, hanem elöl-hátul 2-2 kis nyelvel kapcsolódik. Az alvázon számos feliratot láthatunk, közöttük a rugózás szabadalmi számát és a Midland Red logóját is. Ehhez az alvázhoz csatlakozik két rugós szerkezettel az első és hátsó tengely, melyen a korábban pld. a Land Rover terepjárón is látható B10a/Y12 gumi.
Alulnézetben. Jól látható a Midland Red logója és a kidolgozott alváz. (saját kép)
Nem tudni, hogy miért nem folytatták az akkoriban sikeresnek mondott modellt. Talán a magas licenszdíjak, vagy tervezési gondok, kapacitáshiány játszhatott közre abba, hogy ezután hasonló modell, csak a már említett Routemaster Bus volt. Ritka modell egy békebeli korból, örüljünk ennek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése